A következő címkéjű bejegyzések mutatása: wtf. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: wtf. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. február 10., hétfő
2014. február 5., szerda
O.o
Addig szenvedtem ezekkel a szaros vizsgákkal, míg 4,8-ra állok (ami akkora durva hogy még én is csak bámulom hogy mi van XD). Nem fogok álszerénykedni, ez zseniális, nem hittem volna, hogy lehetséges egyáltalán ilyesmi ezen a szakon, de rohadék módon megszenvedtem érte (az, hogy 40órát ébren vagyok egyben, már abszolút megszokottá vált itt a végére), és mivel még van egy vizsgám, nem fog így maradni, ugyanis ebből nem lehet ötöst írni (ezért hagytam ilyen érzékenyen a végére, hogy ne veszítsem el minden motivációmat vizsgaidőszak közepén újra). És kár érte. Mert olyan szép. T_T
De, ez a poszt most nem azért születik hogy nyávogjak, hanem azért hogy legalább valahol legyen nyoma hogy igen, álltam 4,8-ra is ebben a félévben úgy, hogy nem mentem el kijavítani a biosz kettesemet, mert félek hogy megbukok helyette XD
A fejlődéslélektan oltárára pedig...
De, ez a poszt most nem azért születik hogy nyávogjak, hanem azért hogy legalább valahol legyen nyoma hogy igen, álltam 4,8-ra is ebben a félévben úgy, hogy nem mentem el kijavítani a biosz kettesemet, mert félek hogy megbukok helyette XD
A fejlődéslélektan oltárára pedig...
2014. január 9., csütörtök
Evolúciós pszichológia 2 - avagy hogyan igazoljuk a nemi diszkriminációt "biológiailag"
- A prostitúció tök jó dolog, mert legalább szegény párkeresésből kiszorult férfi nem erőszakolja meg az ártatlan nőket, hanem fenntart egy ilyen egészséges és dicséretes intézményt.
- De ha meg is erőszakol valakit, az nem az ő hibája, ez azért van, mert a nők túl magasra rakják a mércét, és nem talált normális úton nőt magának. Nehéz az élet.
- A pornográfia is tök király egyébként. A férfiaknak kell a szexuális változatosság, senki nem várhatja el tőlük, hogy megmaradjanak egy nőnél csak úgy; ha már monogámiára kötelezi ez a csúúúúnya társadalom, és nem nézik jó szemmel, hogy húsz feleséget tartson, legalább a fantáziáját hagyjuk meg, mert nem tehet róla.
- Amikor a férfi félrelép, az az előbbiek fényében abszolút érthető. Evolúciós késztetés, hogy több nője legyen, ezt nem lehet leküzdeni, civilizáció ide vagy oda, elvégre nem állt rendelkezésére párezer év az adaptációhoz, a szelekció kerekei lassan őrlődnek. Ellenben amikor egy nőnél fordul mindez elő, az csak azért lehet, mert egy pénzhajhászó cafka, és arra van szüksége, hogy több oldalról támogassák; épp ezért a tradicionális társadalmakban (amit egalitáriánusnak neveznek) csak a nőt büntetik hűtlenségért, vagy ha a férfit is, akkor őt is csak azért, mert félrelépésével szégyent hozott felesége férfirokonaira.
Ami nem nemi diszkrimináció, de azért felidegesített rendesen:
- Ha valaki örökbefogad egy gyereket, akihez nem fűzik rokoni viszonyok, az csak maladaptív döntés lehet, evolúciós zsákutca, elvégre semmiféle genetikai képviseletet nem ad át ez a gyerek a következő generációnak a szülőből. Tehát nincs is értelme az egésznek.
- Altruista viselkedés is csak a rokonaidat éri. Ha nem, akkor nem vagy normális, vagy ellenszolgáltatást vársz a jövőben. Ha ez sem, mert mondjuk elmész vért adni, vagy homokzsákokat pakolsz árvíznél, akkor csak azért csinálod, hogy nagyobb legyen a presztízsed, és ezáltal a társadalom többi tagja csodálhasson, és még több nőt szerezz magadnak. Nő ilyet nem igazán csinálhat, mert neki csak a férfi presztízse lehet fontos, a sajátja kit érdekel, elvégre ahhoz nem kell presztízs, hogy potyogtassa magából a kölyköket.
Ízelítőnek ennyit gondoltam. Úgy meg fogok egyébként bukni, mint a huzat XD
- De ha meg is erőszakol valakit, az nem az ő hibája, ez azért van, mert a nők túl magasra rakják a mércét, és nem talált normális úton nőt magának. Nehéz az élet.
- A pornográfia is tök király egyébként. A férfiaknak kell a szexuális változatosság, senki nem várhatja el tőlük, hogy megmaradjanak egy nőnél csak úgy; ha már monogámiára kötelezi ez a csúúúúnya társadalom, és nem nézik jó szemmel, hogy húsz feleséget tartson, legalább a fantáziáját hagyjuk meg, mert nem tehet róla.
- Amikor a férfi félrelép, az az előbbiek fényében abszolút érthető. Evolúciós késztetés, hogy több nője legyen, ezt nem lehet leküzdeni, civilizáció ide vagy oda, elvégre nem állt rendelkezésére párezer év az adaptációhoz, a szelekció kerekei lassan őrlődnek. Ellenben amikor egy nőnél fordul mindez elő, az csak azért lehet, mert egy pénzhajhászó cafka, és arra van szüksége, hogy több oldalról támogassák; épp ezért a tradicionális társadalmakban (amit egalitáriánusnak neveznek) csak a nőt büntetik hűtlenségért, vagy ha a férfit is, akkor őt is csak azért, mert félrelépésével szégyent hozott felesége férfirokonaira.
Ami nem nemi diszkrimináció, de azért felidegesített rendesen:
- Ha valaki örökbefogad egy gyereket, akihez nem fűzik rokoni viszonyok, az csak maladaptív döntés lehet, evolúciós zsákutca, elvégre semmiféle genetikai képviseletet nem ad át ez a gyerek a következő generációnak a szülőből. Tehát nincs is értelme az egésznek.
- Altruista viselkedés is csak a rokonaidat éri. Ha nem, akkor nem vagy normális, vagy ellenszolgáltatást vársz a jövőben. Ha ez sem, mert mondjuk elmész vért adni, vagy homokzsákokat pakolsz árvíznél, akkor csak azért csinálod, hogy nagyobb legyen a presztízsed, és ezáltal a társadalom többi tagja csodálhasson, és még több nőt szerezz magadnak. Nő ilyet nem igazán csinálhat, mert neki csak a férfi presztízse lehet fontos, a sajátja kit érdekel, elvégre ahhoz nem kell presztízs, hogy potyogtassa magából a kölyköket.
Ízelítőnek ennyit gondoltam. Úgy meg fogok egyébként bukni, mint a huzat XD
2014. január 8., szerda
Ahogy a női panaszáradatok kezdődni szoktak....
Na szóval, van ez a srác. Egy olyan fél évig beszélgettünk-találkozgattunk stb., de nem jöttünk össze, ugyanis augusztusban egy napon úgy döntött, hogy inkább leszarja a fejem, és többet nem írt rám, ha pedig én írtam, néhány tőmondattal lerázott. Mondom oké, legyen így, én aztán biztos nem vagyok az a típusú ember, aki csendesen epekedve várja, hogy valaki végre viszontszeresse (nem mintha ezzel baj lenne, de nem az én stílusom), your loss meg mindenféle pozitív hozzáállások. Azért persze érdekelt volna, hogy mi lett így hirtelen (megérkezett az első csomag kontaktlencséje közvetlenül azelőtt, hogy utoljára elhívott volna valahova? XD), de mivel egyáltalán nem volt semmi alapom arra, hogy bármit is számon kérjek rajta (nem igazán lehet semmilyen kategóriába rakni, hogy mik voltunk egymásnak, leginkább semmi, még barát se igazán), úgyhogy hagytam a fenébe, mondván majd túlteszem magam rajta. Nem ez az érdekes, inkább csak azért írom le, hogy lehessen érteni, ami most jön.
Körülbelül három hete elkezdtem vele mindenféle lehetetlen helyeken összefutni (sulis könyvtár - még csak nem is btk-s, vagy akár Deb - nem idevalósi), vagy átfut a lámpánál az utcán, hogy beérjen, és _egyáltalán_ nem értem, mi a francért jön oda hozzám mosolyogva beszélgetni, mintha az utóbbi három hónapban világraszóló cimborák lettünk volna. Zavar a tény, hogy ez zavar, szerencsétlen valószínűleg csak barátságos akar lenni, de velem ne haverkodjon, ha eddig arról se vett tudomást, hogy létezek, még a bátyámmal is többet beszéltem, mint vele. (Bár utóbbit lehet csak azért, mert a szülinapokkal és karácsonnyal besűrűsödtek az őszi-téli időszakok.) Lényeg a lényeg, nem értem miért nem tudja folytatni a jó szokását és nagy ívben elkerülni, és igencsak szeretném neki megmondani, hogy hagyjon már békén, de ehhez azért nincs pofám, úgyhogy múltkor rambót játszottam a fórumban, amikor megláttam - már nem abban az értelemben, hogy fogtam egy gépfegyvert és szétlőttem mindenkit, de úgy kommandóztam a boltok között, hogy semmiképp ne fussunk össze, ezáltal meghiúsítva cipővásárlási terveimet. (Micsoda emberek vannak, már csizmát se vehet az ember lánya XDXD - ne vegyen senki komolyan.)
Tehát, valaki nagyon bölcs ember mondja meg, mi a szart csináljak. Hálás köszönetem :D
Körülbelül három hete elkezdtem vele mindenféle lehetetlen helyeken összefutni (sulis könyvtár - még csak nem is btk-s, vagy akár Deb - nem idevalósi), vagy átfut a lámpánál az utcán, hogy beérjen, és _egyáltalán_ nem értem, mi a francért jön oda hozzám mosolyogva beszélgetni, mintha az utóbbi három hónapban világraszóló cimborák lettünk volna. Zavar a tény, hogy ez zavar, szerencsétlen valószínűleg csak barátságos akar lenni, de velem ne haverkodjon, ha eddig arról se vett tudomást, hogy létezek, még a bátyámmal is többet beszéltem, mint vele. (Bár utóbbit lehet csak azért, mert a szülinapokkal és karácsonnyal besűrűsödtek az őszi-téli időszakok.) Lényeg a lényeg, nem értem miért nem tudja folytatni a jó szokását és nagy ívben elkerülni, és igencsak szeretném neki megmondani, hogy hagyjon már békén, de ehhez azért nincs pofám, úgyhogy múltkor rambót játszottam a fórumban, amikor megláttam - már nem abban az értelemben, hogy fogtam egy gépfegyvert és szétlőttem mindenkit, de úgy kommandóztam a boltok között, hogy semmiképp ne fussunk össze, ezáltal meghiúsítva cipővásárlási terveimet. (Micsoda emberek vannak, már csizmát se vehet az ember lánya XDXD - ne vegyen senki komolyan.)
Tehát, valaki nagyon bölcs ember mondja meg, mi a szart csináljak. Hálás köszönetem :D
2013. december 13., péntek
2013. december 2., hétfő
2013. november 30., szombat
2013. november 19., kedd
ciántablettát, köszönöm.
És a következmény.
- Én: basszus Vicaálmomban az volt a problémám, hogy egy angol poénon röhögtemde nem tudtam megmutatni anyának, mert nem tud angolul XDés a poén: I want to stop thinking, but I KantWTF is wrong with meXD
- Vica: :D:Dte totál beteg vagyezért nem pihentet az alvásmert olyankor is ilyen hülyeségek járnak a fejedben
2013. október 24., csütörtök
asomatognosia
asomatognosia: a páciens egy testrészét nem ismeri fel sajátjának.
Pl.: a páciens folytonosan kiugrált ágyából, mert az egyik lábát egy másik ember otthagyott lábának hitte.
WTF again.
Pl.: a páciens folytonosan kiugrált ágyából, mert az egyik lábát egy másik ember otthagyott lábának hitte.
WTF again.
2013. szeptember 25., szerda
Jedi leszek
random srác németről: - És te mit csinálsz? Dolgozol, vagy még tanulsz?
én: - Pszichológián vagyok az egyetemen.
RSN: - És akkor mi leszel, ha elvégzed? Pszichológus?
É: - Még nem adtam fel a reményt a jedilovaggal és az unikornissal kapcsolatban.
RSN: - ...............
én: - Pszichológián vagyok az egyetemen.
RSN: - És akkor mi leszel, ha elvégzed? Pszichológus?
É: - Még nem adtam fel a reményt a jedilovaggal és az unikornissal kapcsolatban.
RSN: - ...............
2013. szeptember 18., szerda
wtf?
[22:14:37] sali .::: LOL
[22:14:42] sali .::: önöző alak helyet önző alakot olvastam XD
[22:14:59] sali .::: néztem is hogy micsoda önző alakok vannak egy nyelvkönyvben XD
[22:17:10] Zsi: :D:D:D
[22:17:41] Zsi: én ma a kamarát olvastam egymás után négyszer kamerának, és nem értettem, mi a tök az a gazdasági kamera xD
[22:17:49] sali .::: XDDDDD
[22:17:52] sali .::: ez hatalmas XD
[22:14:42] sali .::: önöző alak helyet önző alakot olvastam XD
[22:14:59] sali .::: néztem is hogy micsoda önző alakok vannak egy nyelvkönyvben XD
[22:17:10] Zsi: :D:D:D
[22:17:41] Zsi: én ma a kamarát olvastam egymás után négyszer kamerának, és nem értettem, mi a tök az a gazdasági kamera xD
[22:17:49] sali .::: XDDDDD
[22:17:52] sali .::: ez hatalmas XD
2013. szeptember 11., szerda
2013. június 18., kedd
2013. június 17., hétfő
2013. június 16., vasárnap
2013. június 15., szombat
2013. április 21., vasárnap
one does not simply walk home
Nick Vujicic előadásán voltunk, amiről fogok írni, de a hazaút is egy külön történet, amivel kezdem, mert még friss az élmény. Botor módon visszautasítottam, hogy Vicáék hazavigyenek, úgyhogy szépen megvártam az utolsó buszt és fel is szálltam rá, csakhogy félúton szólt a sofőr, hogy amúgy ez a busz eddig megy, csak nem írták még át a táblát. Pislogtam rá nagy szemekkel, hogy most komolyan azt kéri-e, hogy szálljak le és sétáljak haza (ami, megsúgom, nem volt közel), így nagy kegyesen megengedte, hogy még egy kicsit maradjunk egy másik lánnyal - összesen ketten voltunk -, mert úgyis arrafelé ment a garázshoz, és akkor ahol lefordulna a busz, kitesz minket. Oké, ez meg is történt, kicsit félve leszálltunk, elvégre éjfél volt, és tudtam hogy még veszett sokat kell gyalogolni, de a buszon se maradhattam, a lány meg a telefonjával babrált valamit, úgyhogy magamban elindultam egyenesen, mert a sofőr azt mondta, arra kell menni. Járda nincs, földút van az úttest mellett, utcalámpa elvétve, csak hogy fokozza a hangulatot, és egyébként még csak nem is lakóházak mellett mentem, hanem a gyárak meg az üzemek szó szerint fölém magasodtak - mindezt teljesen egyedül, rajtam kívül egyetlen lélek sem volt az utcán. Eszembe jutott, hogy milyen jó is, hogy Debrecen vezeti a "legrosszabb közbiztonságú városok" ranglistát, de hiszek Istenben, és tudom, hogy nem lesz semmi bajom, és ezt a gondolatot meg is erősítette bennem.
Ahogy mentem viszont egyre inkább megfogalmazódott bennem, hogy nem jó felé tartok, mert ezeket a gyárakat még soha nem láttam, és bár ezt a buszjáratot nem szoktam használni, valahogy nem tudtam leküzdeni az érzést, hogy ennyire nem tájékozódok szarul, és hiába van sötét, én itt még soha nem jártam és kész, nem erre kell menni, a sofőr rosszul tudta. Ezzel a lendülettel le is kanyarodtam arrafelé, amerre a rendes utat sejtettem - ezt a szót kiemelném, mert kb. random ráböktem egy útra, hogy én most elindulok arra -, és egyébként kezdtem rendesen megijedni, pedig éreztem hogy Jézus velem van, mondja hogy nyugi, együtt megcsináljuk. Azért megpróbáltam felhívni anyáékat, hátha ébren vannak vagy valami, esetleg értem tudnának jönni (oké, igazából ezt én sem gondoltam komolyan, már amikor elővettem a telefont is éreztem, hogy felesleges; anya nem tud vezetni, apa meg ilyenkor már rég nem alkoholmentes), de még csak a telefont se vette fel senki, taxira pedig nincs pénzem. Erre Isten közölte velem, hogy a) mondtam, hogy itt vagyok és segítek, nem hagyom, hogy bajod essen, ígéreted van rá, b) most komolyan, azok után amit láttál és átéltél velem kapcsolatban, azt hiszed, hogy most foglak cserben hagyni? Mondtam neki, hogy hát jó, én benne vagyok, más lehetőségem egyébként se nagyon van, de egyébként a biztatásért hálás vagyok.
Mentem hát tovább, és felpattantam egy buszra - én nem is értem, hogy lehet, hogy pont akkor jött egy, mert amúgy kétóránként jár -, és úgy tippeltem, hogy ha egy megállót megyek vele, akkor kb ott fogok kikötni, ahol a másik busszal kellett volna végigmennem normál esetben. Ahogy bezárta a sofőr az ajtókat, megláttam azt a lányt másfelé fordulni, akivel együtt raktak ki minket (mondta, hogy ugyanott kellett volna leszállnia, mint nekem, és így utólag nem is értem, miért nem mentünk együtt, de én teljesen azt hittem, hogy hív valakit aki hazaviszi), és kicsit rossz érzésem támadt, mert nem tudtam, melyikünk téved el, de valaki nagyon.
Hát nem én lettem az, de eléggé bűntudatom van, amiért nem tudtam neki szólni időben, hogy rosszfelé megy. Remélem azóta hazatalált :)
Az út további része egyébként elég jól ment, tök könnyen felismertem a környéket, még úgy is, hogy nagyon ritkán járok arra, és végül több mint négy kilométert sétáltam (utólag megnéztem google mapsnél, höh) a sötétben (most a változatosság kedvéért fás-bokros susnya mellett, csak hogy biztonságban érezzem magam), de megérkeztem, és csak békés emberekkel találkoztam. Hallelujah, azért örülök, hogy vége.
2013. január 29., kedd
jön a második félév
Órarendet szerkesztettem, tennivalókat szögeztem le, tananyagot kerestem - készülés a második félévre, amíg elég időm van rá, hogy rendesen megtervezzem a dolgokat.
Rémisztő. Ez a legjobb szó, amit használni tudok rá. Most már kis csoportokban leszünk, kb 15 fő mindenhol, kivéve egy-két nagyobb előadást, ettől pedig egy kicsit tartok, szeretnék továbbra is elbújni a tömegben. Lassan nekilátok a kötelezők beszerzésének, mert az előző félév nevetségesnek tűnik ehhez a listához képest, pedig láthattátok itt oldalt, hogy nem 2-300 oldal volt az sem, és még azt se tudtam teljesen befejezni.
Kísérleteket kell majd vezetnem, és majdnem mindenből szóbeli vizsga lesz, 40-50 tétellel tárgyanként, és ahogy elnézem, egyik sem rövid, bár nem olvastam el még őket, egyelőre hülyeség is lenne.
Kiestek a filozófiához hasonló tölteléktárgyak, még szerencse, mert így is maradt 14 pszichós, ebből 5 gyakorlat., olyan követelményekkel, hogy a hajamat tépem. Se előadásról, se gyakorlatról hiányozni nem lehet - oké, max 2 -, ellenkező esetben kiraknak, vagy legalábbis nem engednek vizsgázni, ami egy 9éves képzésnél lényegében ugyanaz.
Azt hiszem, tökéletesen érzem, hogy miért van az, hogy nálunk az intézetben a diákok 90%-a a könyve felett görnyed szünetben is.
2013. január 28., hétfő
2012. december 13., csütörtök
Stat vizsga
Ötös stat vizsga - hah! Méghogy minden pszichós bukik matekból :D 20 pont 20,5-ből...bár minden vizsgám így sikerülne.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








