- felmondtam a munkahelyemen, mert szörnyű volt, sportot űztek abból, hogy a képembe hazudjanak a béremről és ilyen dolgokról, plusz soha nem tartották magukat a megállapodásunkhoz
- valószínűleg nem fogok soha "meggyógyulni", hiába cseszte tönkre a gyógyszer az ízületeimet - és bár a diétákhoz már megtanultam alkalmazkodni, asszem a hátramaradt hegekhez nem fogok tudni (és most nem költői próbálok lenni)
- nincs kedvem felvételizni, vagy úgy alapvetően egyetemre járni, de persze ennek ellenére fogok, csak már jó előre utálom, nehogy kiessek a gyakorlatból szeptemberre
- az emlegetett tönkrement ízületeknek köszönhetően nem tudok semmit sportolni, szóval szerencsére még jól meg is híztam (yaaay!) - kíváncsi vagyok, mit adhatnék még le a mostani kajalehetőségeimből a "fogyózás" szent szellemében, de van egy olyan érzésem, hogy nem sok mozgásterem maradt
- olyan jó a hangulatom, hogy nemcsak időm nincs olvasni, türelmem, és kedvem se, szóval szerintem a reading challenge-et idén inkább passzolom
- úgy összességében remekül megy már megint minden
2016. június 3., péntek
update, de nem norbi
2016. április 8., péntek
Kávéházban....
...(/reggelizőben/pékségben) dolgozni marha fárasztó.
Mindenem fáj .___.
De kész az első - növényi "tejből" gyártott - házi joghurtom! Már nagyon hiányzott az ilyesmi :D (miheztartás végett: olyan négy éve nem ettem joghurtot.)
Mindenem fáj .___.
De kész az első - növényi "tejből" gyártott - házi joghurtom! Már nagyon hiányzott az ilyesmi :D (miheztartás végett: olyan négy éve nem ettem joghurtot.)
2016. március 6., vasárnap
hinnye, már március van
Nahát, hogy elszaladt az idő, és észre se vettem, hogy nem blogoltam.
Kiosztották a diplomámat, és mivel a sorrendet a jegy minősége szerint, majd betűrendben állapítják meg, elsőként vettem át. (Ez nem kis stresszel járt amúgy nekem, mert hát ilyenkor még mindenki figyel, és amúgy se mondták el rendesen, hol merre kell menni meg vonulni, nekem pedig nem volt kiről másolnom.) És itt egy kép, ami nagyon szépen megmutatja, barátnőmmel hogy végigpofáztuk az egészet (a bal első két üldögélő vagyunk mi).
Azóta főként munkát szeretnék találni erre a fél évre. Több interjúra is visszahívtak, s legutóbb a nemnevezemnevén étteremben voltam. Két próbanapot éltem túl 14 órás műszakban - ahol egy percet sem ülhettünk, természetesen -, s bár a munka önmagában is megterhelő volt, igazából nem amiatt mondtam vissza, hanem az elképesztően megalázó bánásmód miatt, amit az egyik kollegina tanúsított. (Példaképp: meggyanúsított mindenféle hazugsággal, nem egy ponton kritizálta az intelligenciámat, és sportot űzött abból, hogy percenként belém kössön.)
A keresés továbbra is tart.
Ami minden egyebet illet, elég nehezemre esik pozitívnak maradni, de csináltam spenótos-gombás tofut, és meglehetősen jó lett ^^ (note: ez volt az első találkozásom a tofuval :D) Emellett visszaállítottam a goodreadses book challenge-emet 70 könyvről 65-re, ugyanis szeretném elolvasni a Háború és békét, de kissé...khm...nagy lélegzetű.
Kiosztották a diplomámat, és mivel a sorrendet a jegy minősége szerint, majd betűrendben állapítják meg, elsőként vettem át. (Ez nem kis stresszel járt amúgy nekem, mert hát ilyenkor még mindenki figyel, és amúgy se mondták el rendesen, hol merre kell menni meg vonulni, nekem pedig nem volt kiről másolnom.) És itt egy kép, ami nagyon szépen megmutatja, barátnőmmel hogy végigpofáztuk az egészet (a bal első két üldögélő vagyunk mi).
Azóta főként munkát szeretnék találni erre a fél évre. Több interjúra is visszahívtak, s legutóbb a nemnevezemnevén étteremben voltam. Két próbanapot éltem túl 14 órás műszakban - ahol egy percet sem ülhettünk, természetesen -, s bár a munka önmagában is megterhelő volt, igazából nem amiatt mondtam vissza, hanem az elképesztően megalázó bánásmód miatt, amit az egyik kollegina tanúsított. (Példaképp: meggyanúsított mindenféle hazugsággal, nem egy ponton kritizálta az intelligenciámat, és sportot űzött abból, hogy percenként belém kössön.)
A keresés továbbra is tart.
Ami minden egyebet illet, elég nehezemre esik pozitívnak maradni, de csináltam spenótos-gombás tofut, és meglehetősen jó lett ^^ (note: ez volt az első találkozásom a tofuval :D) Emellett visszaállítottam a goodreadses book challenge-emet 70 könyvről 65-re, ugyanis szeretném elolvasni a Háború és békét, de kissé...khm...nagy lélegzetű.
2016. január 17., vasárnap
Andy Weir: The Martian és Patrick Ness: A Monster Calls
Andy Weir: The Martian
8/10
Röviden: hat asztronauta homokviharba keveredik a Marson; igyekeznek visszatérni az űrhajóhoz, de egyikőjük megsérül, s mivel a többiek azt hiszik, halott, otthagyják, ő pedig mindent bevet, hogy valahogy életben maradjon.
Őszintén szólva gőzöm sincs, miért tetszett ez a könyv: általában nem szeretem a sci-fit, nem bírom sokáig a természettudományos blablát a könyvekben és teljesen hidegen hagy az űrkutatás. Mégis, ez a könyv olyan szinten olvastatja magát, hogy ezek ellenére is alig tudtam letenni, és természetesen vadul szurkoltam a főhősünknek minden sarkon, hogy a lehetséges változatos halálnemek egyike se váljon valósággá. Nem tudom megítélni, mennyire volt tudományosan rendben - meg amúgy nem igazán érdekel, hogy őszinte legyek :D -, de a humor és a stílus nagyon jól ellensúlyozott mindent, amit már kicsit nehezen emésztettem.
“The screen went black before I was out of the airlock. Turns out the
“L” in “LCD” stands for “Liquid.” I guess it either froze or boiled off.
Maybe I’ll post a consumer review. “Brought product to surface of Mars.
It stopped working. 0/10.”
“I started the day with some nothin’ tea. Nothin’ tea is easy to make. First, get some hot water, then add nothin’.”
“I tested the brackets by hitting them with rocks. This kind of
sophistication is what we interplanetary scientists are known for.”
Patrick Ness (Siobhan Dowd ötlete alapján): A Monster Calls
9/10
Megtévesztő lehet a cím - és hogy mindenhol paranormális, vagy fantasy besorolást kap -, mert ez a könyv igazából nem szörnyekről szól, hanem fájdalomról, veszteségről és önvádról. Nem igazán szeretnék a történetéről összefoglalót írni, mert nem lehet rendesen megragadni a mélységét néhány mondatban, inkább csak annyit mondanék róla, hogy nagyon szívszorító helyeken és a főszereplő kora ellenére úgy érzem, az üzenet mindenkire érvényes, és nem feltétlenül csak a halál és gyász összefüggésében lehet értelmezni. Nekem kifejezetten tetszett, bár nem feltétlenül ajánlom mindenkinek. (Ja, és vannak benne rajzok is, szerintem egészen feleslegesen - részemről semmit nem tettek hozzá a könyv hangulatához, sőt, néhol idegesítettek is.)
“To say you have no choice is to relieve yourself of responsibility.”
“You were merely wishing for the end of pain, the monster said. Your own pain. An end to how it isolated you. It is the most human wish of all.”
Könyvek tekintetében jól indult az év! :)
2016. január 14., csütörtök
diplomás lettem!
Japp. Leállamvizsgáztam :)
Nem volt egyszerű menet - három körből állt, írásbeli, védés és szóbeli. Az írásbeli feleletválasztós volt, 40 kérdést kellett megválaszolni. Ettől azért féltem nagyon, mert hajlamos vagyok minden szónak jelentőséget tulajdonítani, míg valószínűleg a tanár ezt nem vette olyan véresen komolyan (pl. "a negatív-állapot enyhítési modell szerint nincs altruizmus, csak azért segítünk, mert gyűlöljük mások szenvedését látni." - háááát, nem mondanám hogy gyűlöljük, csak mondjuk utáljuk... legyen inkább a másik esélyes válasz! - máris egy rontott pont.) Szerencsére viszont most sikerült ezt levetkőznöm egy kicsit, így 80% értem el a továbblépéshez szükséges 50% helyett :)
A védés és a szóbeli egy kicsit később volt, tegnap. Az anyagok többnyire átfedésben voltak, szóval azért nem most kezdtem velük ismerkedni, de volt új anyag is, ráadásul én szóbelire és írásbelire teljesen más technikával készülök, szóval nem sokat aludtam azon a héten (plusz egyébként majdnem végig dolgoztam is, csak a januári első két hétben nem). A bizottságban öten voltak, ebből két tanárt nem ismertem, egyet csak nagyon felületesen, egy másiktól féltem, és csak a terapeutával szimpatizáltam igazából :"D Amúgy a fenntartásaim velük szemben alaptalan volt, kedves volt mindenki :) Viszonylag jó tételt húztam (fejlődési énpszichológia és tárgykapcsolatelméletek, leegyszerűsítve fejlődési szakaszok csecsemőkorban, ahol ha valami rosszul sül el, felnőttkori patológiákhoz kapcsolható), csak annyi volt a gond, hogy régen néztem át, így az eleje nem ment annyira jól és rontottam is, de szerencsére sikerül feltápászkodni belőle :) A védés jól sikerült, nem zavarodtam bele, belefértem az időbe és még meg is jegyezték, hogy milyen komplex kutatást végeztem ^.^ Ötöst kaptam végül, úgyhogy lassan hivatalosan is viselkedéselemző leszek :)
Nem volt egyszerű menet - három körből állt, írásbeli, védés és szóbeli. Az írásbeli feleletválasztós volt, 40 kérdést kellett megválaszolni. Ettől azért féltem nagyon, mert hajlamos vagyok minden szónak jelentőséget tulajdonítani, míg valószínűleg a tanár ezt nem vette olyan véresen komolyan (pl. "a negatív-állapot enyhítési modell szerint nincs altruizmus, csak azért segítünk, mert gyűlöljük mások szenvedését látni." - háááát, nem mondanám hogy gyűlöljük, csak mondjuk utáljuk... legyen inkább a másik esélyes válasz! - máris egy rontott pont.) Szerencsére viszont most sikerült ezt levetkőznöm egy kicsit, így 80% értem el a továbblépéshez szükséges 50% helyett :)
A védés és a szóbeli egy kicsit később volt, tegnap. Az anyagok többnyire átfedésben voltak, szóval azért nem most kezdtem velük ismerkedni, de volt új anyag is, ráadásul én szóbelire és írásbelire teljesen más technikával készülök, szóval nem sokat aludtam azon a héten (plusz egyébként majdnem végig dolgoztam is, csak a januári első két hétben nem). A bizottságban öten voltak, ebből két tanárt nem ismertem, egyet csak nagyon felületesen, egy másiktól féltem, és csak a terapeutával szimpatizáltam igazából :"D Amúgy a fenntartásaim velük szemben alaptalan volt, kedves volt mindenki :) Viszonylag jó tételt húztam (fejlődési énpszichológia és tárgykapcsolatelméletek, leegyszerűsítve fejlődési szakaszok csecsemőkorban, ahol ha valami rosszul sül el, felnőttkori patológiákhoz kapcsolható), csak annyi volt a gond, hogy régen néztem át, így az eleje nem ment annyira jól és rontottam is, de szerencsére sikerül feltápászkodni belőle :) A védés jól sikerült, nem zavarodtam bele, belefértem az időbe és még meg is jegyezték, hogy milyen komplex kutatást végeztem ^.^ Ötöst kaptam végül, úgyhogy lassan hivatalosan is viselkedéselemző leszek :)
2016. január 3., vasárnap
megfogadtam dolgokat az új évre...
...mert szeretek célokat felállítani és meghaladni őket.
- mint baloldalon látható, szeretnék idén elolvasni 70 könyvet. reméljük, hogy sikerül ^^
- ehhez kapcsolódva: a szórakoztatás mellett szépirodalmat is olvasni
- valamelyiket megcsinálni az alábbiak közül: németül tanulni, jogsit csinálni, jógázni/valamilyen szervezett sporttevékenységben részt venni, jobb agyféltekés rajztanfolyamot művelni (olyan jó lenne menő művészetterápiát tartani majd *-*)
- aktív spórolás
- több alvás. srsly. rámegy a nemlétező szépségem is.
- több, színesebb blogposzt, nemcsak nyavalygásra és ventingre fogom használni ezt a felületet
- új szj-s karakter maybe? mindenesetre valamiféle írói alkotótevékenység végzése
- szocializáció. biztos nem utál mindenki, csak tele vagyok kognitív torzítással. legalább kéthavonta elmenni valahova, ami nem munka/suli.
- aktív szellemi élet
- konkrét tervhez igazított kondizás, kevesebb "majdellötyögökvalamithaodaértem"
- megcsinálni az államvizsgát. ha nem holnap, nyáron.
- megpróbálni nem úgy öltözködni mint egy tízéves? erőteljesen frissíteni a ruhatárat
- önkéntesség. onkológia/nappali kórház, valahova muszáj elmenni.
- kevesebb punnyadás
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


