Andy Weir: The Martian
8/10
Röviden: hat asztronauta homokviharba keveredik a Marson; igyekeznek visszatérni az űrhajóhoz, de egyikőjük megsérül, s mivel a többiek azt hiszik, halott, otthagyják, ő pedig mindent bevet, hogy valahogy életben maradjon.
Őszintén szólva gőzöm sincs, miért tetszett ez a könyv: általában nem szeretem a sci-fit, nem bírom sokáig a természettudományos blablát a könyvekben és teljesen hidegen hagy az űrkutatás. Mégis, ez a könyv olyan szinten olvastatja magát, hogy ezek ellenére is alig tudtam letenni, és természetesen vadul szurkoltam a főhősünknek minden sarkon, hogy a lehetséges változatos halálnemek egyike se váljon valósággá. Nem tudom megítélni, mennyire volt tudományosan rendben - meg amúgy nem igazán érdekel, hogy őszinte legyek :D -, de a humor és a stílus nagyon jól ellensúlyozott mindent, amit már kicsit nehezen emésztettem.
“The screen went black before I was out of the airlock. Turns out the
“L” in “LCD” stands for “Liquid.” I guess it either froze or boiled off.
Maybe I’ll post a consumer review. “Brought product to surface of Mars.
It stopped working. 0/10.”
“I started the day with some nothin’ tea. Nothin’ tea is easy to make. First, get some hot water, then add nothin’.”
“I tested the brackets by hitting them with rocks. This kind of
sophistication is what we interplanetary scientists are known for.”
Patrick Ness (Siobhan Dowd ötlete alapján): A Monster Calls
9/10
Megtévesztő lehet a cím - és hogy mindenhol paranormális, vagy fantasy besorolást kap -, mert ez a könyv igazából nem szörnyekről szól, hanem fájdalomról, veszteségről és önvádról. Nem igazán szeretnék a történetéről összefoglalót írni, mert nem lehet rendesen megragadni a mélységét néhány mondatban, inkább csak annyit mondanék róla, hogy nagyon szívszorító helyeken és a főszereplő kora ellenére úgy érzem, az üzenet mindenkire érvényes, és nem feltétlenül csak a halál és gyász összefüggésében lehet értelmezni. Nekem kifejezetten tetszett, bár nem feltétlenül ajánlom mindenkinek. (Ja, és vannak benne rajzok is, szerintem egészen feleslegesen - részemről semmit nem tettek hozzá a könyv hangulatához, sőt, néhol idegesítettek is.)
“To say you have no choice is to relieve yourself of responsibility.”
“You were merely wishing for the end of pain, the monster said. Your own pain. An end to how it isolated you. It is the most human wish of all.”
Könyvek tekintetében jól indult az év! :)
